A csokitojás és a húsvéti galamb története – az olasz húsvét „királyai”.
Nincs igazi olasz húsvét csokoládétojás és húsvéti galamb nélkül – ezek az újjászületés és a béke szimbólumai. De honnan származnak ezek a finomságok?Akár a csokitojásról, akár a húsvéti galambról van szó, nehéz választani közöttük. Az viszont biztos, hogy mindkettő az olasz húsvét jellegzetes jelképe lett. Ismerjük meg ennek a gasztronómiai hagyománynak a történetét, amely az ősi kézművesség és szenvedély eredménye.
A csokoládétojás eredete és története.
A tojás, mint az élet szimbóluma, már az ókorban is jelen volt: az egyiptomiak és a perzsák tavasszal tojásokat ajándékoztak egymásnak az újjászületés jelképeként. Ez a szokás az ókori Görögországban is fennmaradt, sőt egészen Kínáig eljutott, mindig az évszakváltáshoz kapcsolódva.A középkorban az egyház megtiltotta a tojásfogyasztást a nagyhéten, ezért az ez idő alatt a tojásokat megőrizték és feldíszítették, majd húsvétvasárnap a gyerekeknek ajándékozták.A csokoládétojás hagyománya a 18. században született, XIV. Lajos udvarában: a király cukrásza kakaókrémmel töltött tojásokat készített, hogy meglepje a vendégeket.A belsejében rejlő ajándék ötlete azonban csak 1828-ban jelent meg, amikor egy holland cukrász olyan formát alkotott, amellyel nagy, üreges csokoládétojásokat lehetett készíteni, így lehetővé vált egy meglepetés elrejtése bennük.
Érdekességek és legendák a csokitojásról.
A legenda szerint már az 1700-as években Torinóban divat volt ajándékot rejteni a csokitojásokba, így elképzelhető, hogy a „meglepetéses tojás” hagyománya Olaszországból indult.Érdekes tény, hogy a tojás mint az újjászületés jelképe megjelenik az etruszk sírfestményeken is (Tarquinia és Cerveteri), amelyek ma az UNESCO világörökség részei.Umbria régióban, a Civitella del Lago településen található a Festett Tojások Múzeuma, ahol több ezer – különböző állatok tojásából készült – díszített tojást lehet megcsodálni.
A húsvéti galamb története.
A húsvéti galamb (colomba) története a 20. század 30-as éveire nyúlik vissza, és Dino Villani nevéhez fűződik, aki a Motta cég híres reklámszakembere volt.Ő találta ki, hogy a panettone tésztáját felhasználva egy galamb alakú süteményt készítsen, így a gyárak a karácsonyi időszakon kívül is tudtak termelni. Az ötlet azonnali sikert aratott, és hamar más cégek is átvették.
A hagyományos hozzávalók:
tojás, liszt, vaj, tej, cukor, citrom- és narancshéj, élesztő, valamint mandula és cukorszórás a tetején.
A néphagyomány szerint a húsvéti galamb lombard eredetű. Amikor Alboin király 572-ben elfoglalta Paviát, a lakosok galamb alakú süteményekkel próbálták kiengesztelni.
Egy másik legenda szerint Szent Kolumbán egy böjti lakomán megáldotta a húsételeket, amelyek csodás módon fehér galambokká változtak – így vált a galamb a béke és a tisztaság jelképévé.